|
|
|
Sokhasznú növények erdőn, mezőn, kertben: A feketebodza
Ilona 2007.03.02. 20:58
Általában nem gondolunk arra, hogy egy-egy növénynek nem csak egyféle haszna lehet, hanem több is. Sorozatunkban azokkal a hazánkban is honos gyümölcsfajokkal kívánjuk megismertetni olvasóinkat, amelyek amellett, hogy élelmiszerek (élelmiszer-alapanyagok), dísz-és gyógyhatással is rendelkeznek.
|
A Kárpát-medence lakói, bőven találtak ehető gyümölcs-féléket, amelyekből nem egy napjainkban válik termesztett növénnyé. Némelyikből oly sok termett, hogy főuraknak adó gyanánt kellett beszolgáltatni.
Apafi Mihály (1632-1690) erdélyi fejedelem kincstári kimutatása szerint:
A fejérvári uradalomban 10 köböl vadalmát és vadkörtét,
A kővári uradalomban 426 (!) köböl vadalmát, 22 köböl kökényt, 1 köböl somot Kőváron 4,
Fogarasban 5, köböl kökényt kellett beszolgáltatni aszalvány formájában (Rapaics 1940).
Az említett gyümölcsfajokon kívül egyéb gyümölcsfajokat is fogyasztottak eleink (csipke, fekete és gyalogbodza, berkenyék, eper, szeder, erdei szamóca, galagonya, áfonya, sóska-borbolya, stb.), mint ahogy erről magyar szaknyelven elsőként író Lippay János is beszámol 1664-ben kiadott Posoni kert című művében.
Miért fontosak ezek a növények napjainkban, amikor szinte mindent elő tudunk állítani mesterségesen is?
A népi gyógyászatban mindegyik régi - például a rózsa, húsos som, feketebodza, stb.-, szinte évezredes gyógyító növények.
A legismertebb bodzafélék a feketebodza (Sambucus nigra), a gyalogbodza (Sambucus ebulus), és a fürtös bodza (Sambucus racemosa). Ez utóbbi hazánkban ritkán fordul elő, termése piros színű. A gyógyhatásért felelős alkotórészek és a hatásmechanizmus meghatározása a mai korszerű tudománynak köszönhető.
Egyre nagyobb az igény a természetes anyagok és többcélú felhasználás iránt.
Beltartalmi összetevőik különösen értékesek, egyes vegyületeket, illetve ásványi anyagokat többszörös mennyiségben tartalmaznak a közismert gyümölcsfélékhez képest -például alma- A "vadgyümölcsökben" különösen sok az olyan antioxidáns (elsősorban C és E-vitamin, színanyagok, stb.) amelyek az immunrendszert erősítik. Emiatt is magas táplálkozás-biológiai értékű, -nem egyszer gyógyhatású- élelmiszeripari termékek gazdaságos előállítására alkalmasak.
Az ökölógiai gazdálkodás szerves részei, nem csak az ember, hanem az ezekkel táplálkozó állatok számára is.
A feketbodza és rokonai |
 |
|
Sambucus ebulus |
Sambucus racemosa |
| A fásodó, évelő feketebodza a szélsőséges talajok kivételével szinte mindenhol megél. Az igazán szépen díszlő, bőven termő egyedek csak üde, humuszban gazdag termőhelyeken találhatók, rendszerint csalán vagy akác társaságában, mert nitrogénkedvelő növény. |
Ültetéskor ezeket a tényezőket nem szabad figyelmen kívül hagyni, ugyanolyan gondossággal kell kezelni, mint a már régebben termesztett gyümölcsfajokat. Az viszont igaz, hogy ápolása egyszerűbb, ültetvénylétesítésre csábít. Ebből a szempontból Magyarország �nagyhatalom�, Európában valószínű mi rendelkezünk a legnagyobb ültetett feketebodza-területtel, megközelítőleg 2500 hektárral! (Nagyjából ekkora felületen termesztünk málnát és cseresznyét is).
A gyalogbodza tarackoló, lágyszárú évelőnövény, szerves-anyagban gazdag talajokon sokszor tömegesen alkot állományt.
A feketebodza hasznai
Gyógynövény
Ahol megterem, ott mindenki tudja, hogy a feketebodza virágából készített tea megfázáskor gyógyító hatású, de kitűnő izzasztó, és enyhe vizelethajtó.
Korán fakad, ennek ellenére későn, általában a tavaszi fagyok után virágzik. A virágzatokat akkor érdemes gyűjteni szárításra, amikor a virágok egy része még csak fehérbimbós állapotban van. Vadon termő tövekről csak közúttól távol eső egyedekről érdemes gyűjteni. Figyeljünk arra, hogy a főkocsány 1 cm-nél ne legyen hosszabb, a virágzat ne legyen levéltetves. Ajánlatos a virágzatokat a gyűjtéskor megrázogatni, mert a levéltetveket fogyasztó katicabogár, valamint az aranyszemű fátyolka lárvái szívesen bújnak el a virágok között. A virágzatokat fejjel lefelé papírra fektetve szárítsuk árnyékban! A magas hő, vagy napfény hatására a drog nem lesz tetszetős, bebarnul. A megszáradt virágzatokat -a papírra hullott virágporral együtt- papírzacskókban lazán tároljuk. |
A növény leveléből, kérgéből, gyökeréből készült főzet reumás testrészek borogatására ajánlott, sőt szembetegségek kezelésére is ismert az állatgyógyászatban.
A kisajtolt bogyók leve kékes lila színfestékként már réges-régen közkedvelt volt, bőr, fa, textil, sőt hajfestésre is. Napjainkban a természetes ételszínezékek között rangos helyet foglal el.
A botanikai leírásokban mind a feketebodza (Sambucus nigra), mind pedig a gyalogbodza (Sambucus ebulus) termése mérgezőnek van feltüntetve.
Az igaz, hogy a minden nyers növényi rész tartalmaz egy olyan vegyületet (szambunigrin), ami az arra érzékenyeknél hasmenést és hányást okozhat. Az érett termésben kevés a szambunigrin, ráadásul hőre nagyon érzékeny vegyület, már 50 Celsius fokon gyakorlatilag lebomlik! A feketebodza-termékek mindegyike pedig főzéssel készül, kivéve a hidegen készített bodzavirág-italt. Ezért tanácsos a virágokat leforrázni, és úgy készíteni belőlük italt, vagy szörpöt.
Székrekedés ellen egyes vidékeken hazánkban ma is főznek lekvárt gyalogbodzából. A lekvár hashajtó hatásának valószínű nem a szambunigrin az oka, hanem a magvakban jelentős mennyiségben lévő olaj. Ez az olaj a tapasztalatok szerint már kis mennyiségben is drasztikus hashajtó. |
Hasznos kerti növény
Dísznövényként elsősorban pompás virágdísze miatt (a bokor alakja, levélformája is nagyon változatos, vannak díszváltozat feketebodza-fajták is) szoliternek érdemes ültetni, de nyírott sövénynek is kiváló növény. Termését a madarak és a baromfifélék szívesen fogyasztják. Formája, dús hófehér virágzatai változatos levélformái és színein túl, gyakori növény a vidéki udvarokban az istállók és az illemhelyek környékén. Ennek feltehetően az az oka, hogy egyes megfigyelések szerint a levelek kellemetlen illata távol tartja a legyeket, riasztja az egereket, és a vakondokat is. /Az ilyen élőhelyek egyben tápanyagigényére is utalnak/! |
Vakond riasztónak úgy ajánlja egynéhány szakirodalom, hogy a vakondtúrásba dugjunk egy-két hajtást, vagy levélcsomót. A feketebodza nagyon jól szaporodik zölddugványozással is, és lehet, hogy ha magára hagyjuk a vakondriasztó hajtásokat, szép bodzabokraink lesznek. Az egérriasztás feketebodzával feltehetően hibás megfigyelés, mert ha igaz lenne, akkor a füvesített sorközű feketebodza ültetvényekben -például Ausztriában- a mezei pocok nem okozna jelentős kárt.
Élelmiszer
A virágokból ételek is készülnek önállóan (édes palacsintatésztába mártva kirántva), vagy ízesítőként süteményekbe, italokba. Újabban az ivólégyártók és a cukrászok is felfigyeltek a feketebodza virág hasznosságára (bodzavirág szörp, ivólé, bodzafagylalt).
Mint korábban már szó volt róla a bogyók kisajtolt leve kiváló, hosszan megmaradó, -szinte kimoshatatlan- természetes festék. A gyümölcslé-sűrítmény már kis mennyiségben is hatásos színezék szörpökhöz, lekvárokhoz, egyes alkoholos, illetve alkoholmentes italokhoz. Ezen kívül a termésből gyakorlatilag minden készíthető, ami gyümölcsből elképzelhető: ivóléfélék, lekvár, bor, pálinka, aszalvány (gyümölcsteákba, joghurtokba).
A feketebodza talán a legnagyobb mennyiségben tartalmazza azt a színanyagot (antocianin), ami kiemelkedően jelentős antioxidáns tulajdonsággal rendelkezik. A színanyagból készített koncentrátumok felhasználása nem csak az élelmiszeriparban, de a gyógyászat területén is jelentős.
Nem mindegyik feketebodza gyümölcse festőlevű, egyeseknek csak a héjában van színanyag, ugyanúgy, mint a kékszőlőkben. Sőt! Csontfehér termésű feketebodza is van! (Ezért nem tartom helyesnek a feketebodza név helyett a 'festőbodza' elnevezést használni).
Felhasznált irodalom
Lippay, J. : Posoni kert. Nagyszombat, 1664.
Rapaics R.: A magyar gyümölcs. Királyi Magyar Természettudományi Társulat Budapest, 1940.
Sipos B. Z.: A feketebodza. Agro Napló 2005. XI. (11-12) 43-45. |
| Forrás
| |
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
