Minden sugárzás elektromágneses hullám, csak energiasűrűsége és frekvenciája változó. Az elektromágneses hullámok sugárzásának a frekvenciasávja nagyon széles. Például a közismert hosszú és középhullámú rádióadó frekvenciája, a mikrohullámú radarok, valamint az infravörös sugárzású kamerák, látható „fényhullámok", majd az ultraviola, a röntgensugarak, a gamma sugarak és a kozmikus sugárzás.

Fontos tudni, hogy a sugárzás frekvenciájának növekedésével az energiasűrűség is, vagyis az anyagokon keresztüli áthatolóképessége is nő.

A világűrben nagyon sok sugárforrás bocsát ki nagy energiasűrűségű, nagy frekvenciájú elektromágneses sugárzást. A legnagyobb energiájú sugárzást, amit a Földön elő tudnak állítani 1014 eV nagyságrendű. A kozmikus sugárzásban található részecskék energiája 100 milliószor nagyobb, 1020 eV.

A kozmikus sugárzás részecskéi 85% pozitív töltésű protont (hidrogén mag) 14% alfarészecskét (hélium mag) és 1-2% nehéz atomot tartalmaznak. A Nap kozmikus sugárzási energiája (soláris kozmikus sugárzás) 10-100 MeV. Ez sokkal kisebb, mint a Galaktika kozmikus sugárzás energiája, mégis a napkitörés annyi részecskét lövell ki magából, hogy a Naptól 150 millió kilométerre (Nap - Föld távolság) is halálos dózis léphet fel.

A Galaktikában sokféle és igen nagy erőhatások jönnek létre, taszítások, vonzások, örvénylések. Az ilyen igen nagy erők hatására a Galaktika kozmikus sugárzási részecskéiből sűrűsödik össze az anyag. Ezért az anyag energiatároló, ez egy természetes kondenzátor. A legegyszerűbb atom a hidrogén atom egy darab protonból és egy darab elektronból áll. Ezekből az elektromos töltéssel rendelkező részecskékből, valamint a semleges neutronból épülnek fel az egyre nehezebb atomok. Minél több proton, neutron, elektron található benne, annál több energiát tárol. Vagyis ez egy elemi kondenzátor.

Tehát az energiának két megnyilvánulási formája van: A stabil, az anyag és az instabil, a vibrációs hullámrezgés.

Az áramlási törvény kimondja, hogy a nagyobb energiájú állapotból áramlik az energia a kisebb energiaállapot felé. Az intra atomenergia a kölcsönhatás révén egyensúlyban van a Galaktika kozmikus energiájával. Képzeljünk el egy mérleget. Az egyik serpenyőben a magenergia, a másikban az őt körülvevő közeg: a galaktika kozmikus sugárenergia. Persze ez nem ilyen egyszerű a természetben, mivel a mérleg állandóan billeg. Vagy a kozmikus energia mennyisége változik vagy az anyag disszociál, visszasugározza azt az energiát, amit előzőleg kölcsön kapott. Az anyag disszociációjából származó különféle kisugárzott energia normák az utolsó szintet képviselik, mielőtt visszatérnének az univerzumba. Tehát az anyag és az energia egymásba alakul időtlen idők óta! Az elektromosság az anyag ionizációjának eredménye!

Az atom elektromosan akkor semleges, ha az őt alkotó pozitív töltésű protonok és a negatív töltésű elektronok száma egyforma. Ha külső energia hatására elektront veszít az atom, az elektronhiány miatt pozitív töltésű ionná válik. Ha az atom többletelektront vessz fel, negatív töltésű ionná válik, a töltéssel rendelkező részecskék között elektromos taszító és vonzási erő ébred, melyek elektromágneses erőteret gerjesztenek körülöttük. Ezek a hatások állandó mozgásra és mozgásváltozásra kényszerítik őket.

A mozgásváltozás energiaállapot változást és az elektromágneses mező energiájának változását is okozza. Az elektron kinetikus energiája tisztán elektromagnetikus eredetű.

Ha adott a megfelelő körülmény, a Galaktikából érkező kozmikus sugár részecskéi behatolnak a különféle anyagokba és elindítanak egy meghatározott ionos akciót. A kozmikus sugárzás kétféle módon adhatja le energiáját: ütközéssel és az atommal való kölcsönhatással.

A sugárzás energiát veszít az atomok gerjesztése és ionizálása közben. A létrejött szekunder elektronok további gerjesztést és ionizációt idéznek elő, melyek az anyagok között elektrokémiai reakciókat indítanak el és nagy számban termelnek ionokat. Az indukált sugárzás is nagy mennyiségű töltést hoz létre. A gerjesztett atom véletlenszerűen alacsonyabb szintre való esésének eredménye az irányított pandemonium. Egy atom esése atomok millióinak esését okozza. Az atomok szintet váltanak, és energiát adnak le. Ez a lavinahatás.

A szétválasztott töltéseket - mely különféle atomok gerjesztése és ionizálása, valamint elektrokémiai reakciók származéka - kondenzátorba gyűjtve, relaxációs osszilátor működtethető. Az elektromosság az anyagok ionizációjának eredménye. Az az energiamennyiség, amit kibocsát a rá ingerlőleg ható külső erők hatására, sokkal több, mint amit kapott.

A Galaktika kozmikus sugárzása nagy energiasűrűségű, nagyfrekvenciás elektromágneses hullám. Frekvenciája (0,01 Angström hullámhosszú) egyenlő 1,5V potenciállal gyorsított elektron rezgési frekvenciájával. Ebből következik, hogy az alacsony energiájú elektron a kozmikus sugárzás bombázása alatt 7,25x10 Hz frekvenciával rezeg, felvéve annak kinetikus energiáját és hozzák létre a másodlagos elektronok lavináját.

A kozmikus elektromágneses sugárzás egyenes átalakítása elektromossággá alacsony feszültségű csatlakozási potenciál (1-5 V) módszerével lehetséges, melynek nagyon magas a hatékonysága. A kondenzátorban, vagy az úgymond természetes kondenzátorban (az atomban) megjelenő rezgési energia egyformán viselkedik. Minden rezgés, akár kicsi, akár nagy, ugyan azon intervallum alatt megy végbe. Ez azt a tényt bizonyítja, hogy ugyanaz az időciklus irányítja őket. Ez a kozmosz szívverése. Ez a Beat frekvencia!

A kozmikus energia első transzformációs megjelenési formája az anyagokat alkotó atomok belső energiaközti kölcsönhatás révén létrejött energia egyensúly. Kisméretű megzavarása következményeként a kozmikus energia második transzformációja az elektromos jelenség, mint elektromos hatások (hő, fény, kémiai, elektromágneses terek stb. ) felhasználása újabb energia transzformáció létrehozásához vezet, pl.. erő, mely mozgást generál.



…ÉS AZ AZT, SZÁMUNKRA KÖZVETLENÜL HASZNÁLHATÓ ELEKTROMOS ENERGIÁVÁ ÁTALAKÍTÓ BERENDEZÉSRŐL

A Galaktika kozmikus sugárzásának átalakítása elektromos energiává.

Az alternatív energiakonvertáló berendezés képes a nagyfrekvenciás és nagy energiasűrűségű elektromágneses hullámokat elektromos energiává átalakítani káros és szennyező anyagok kibocsátása nélkül. A készülék három fő egységből áll:

1. detektor: az elnyelő struktúra képes minden típusú elektromágneses sugárzás konverziójára, szinkron jelet és energiát szolgáltat a következő fokozatoknak.

2. hidegkatódos elektrokémiai, osszilátor csövekből felépített nagy teljesítményű erősítőként hajtott több fokozatú energia konverter. A fokozatok száma meghatározza a kimeneti teljesítményt.

3. Speciális transzformátorok, feszültség és frekvencia átalakítók, hogy a berendezés kimenetén megfelelő hullámformájú és feszültségű jel jelenjen meg.



Amit a korlátlan mennyiségű és korlátlan ideig tartó energiaforrásról, valamint a környezetbarát villamos erőműről tudni kell!

A titok nyitja az ismert fizikai törvények között rejlik. A ma úgy ismert „0” ponti, vákuum vagy szabadenergia nem más, mint a kozmikus részecskesugárzás rezgési energia. Frekvenciája jóval nagyobb a fény-, ultraviola-, röntgen- és gammarészecskék sugárzásának frekvenciájánál. A kozmikus sugárzás részecskéi a Föld légkörébe becsapódva keltik a sarki fény jelenségét és hozzák létre kb. 70-120 km magasságban az ionoszférát. Ezen jelenségekkel foglalkozik a természettudomány régóta, ismervén a természetben lezajló óriási energiaváltozást és működésének titkát. Ezen ismereteket alkalmazva a rádiótechnika (elektromágneses sugárzás) is elektromágneses energiát és információt továbbít a híradástechnikai rendszerek által.

Az előbbi természeti jelenségek „működési elvén” alapuló mini erőmű mérete miatt könnyen mobilizálható. Hasonló egy régi típusú csöves világvevő rádióhoz. A rendszer működése a beindítás és a beszabályozás után automatikusan önszabályozóvá válik. A berendezés teljesítménye a fokozatok számával növelhető. Az érvényben lévő biztonságtechnikai és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően megépíthető és működtethető.

…most pedig bővebben.



Első fokozat a DETEKTOR.

Feladata antenna segítségével atmoszferikus elektromosság és elektromágneses sugárzás bevitele az elnyelő struktúrákhoz. Az elnyelő struktúrákban szétszóródik a belső elektromágneses sugárzás és képes az azzal való együtt rezonálásra. Rezonancia esetén másodlagos elektromágneses teret keltenek. Az elnyelő struktúrák különböző méretei miatt a másodlagos szórt terek különböző frekvenciájúak. Mivel a térfogatuk különbsége kicsi, a két kisugárzó frekvencia egy ún. lebegési frekvenciát hoz létre. Ez jóval alacsonyabb, mint a belső sugárzás frekvenciája. A lebegési sugárzást felfogó antenna egy üregrezonátor, amely a sugárzási energiát egy speciális félvezetőre viszi. Ez a P-N csatlakozású eszköz, egyrészt egyfajta szelep és indukált ß forrás. Itt csatlakozási pont, potenciálkülönbség jelenik meg, amit bomlási energia ér. Emiatt ionok jönnek létre, amik keresztül vándorolnak a csatlakozáson és elektromos áramot hoznak létre. Másrészt a forrásba visszavert energia részecskék a fémburok és a forrás között rezegnek, hogy mikrohullámon nagy frekvenciás kimenetet hozzanak létre. A rezonáns résosszilátornak nagy az impedanciája úgy, mint a ß forrásnak. Egy rezgő elektromos mező jön létre a burkon belül. Az azonos fázisban kibocsátott elektronokat a fémburok felgyorsítja és összegyűjti, míg a más fázisú elektronokat a fémburok lelassítja és visszaveri, így tovább mozognak és rezegnek és áramot szolgáltatnak. Harmadrészt: a kozmikus sugárzás frekvenciáján rezgő elektronok energia felvétele-leadása a környezetében lévő gázmolekulák ionizációját okozzák. Az ionizációs potenciál 3-30 Volt között van, de szükség van egyfajta elektromágneses hullámokra is. Az ionizált téren keresztülhaladó elektromágneses hullámok rezgésre késztetik az ionokat, így a rezgő ionok hozzájárulnak az elektromos áramhoz. Kritikus frekvencia az, ahol a tényleges dielektromos állandó eltűnik!

A felhalmozott töltések egy relaxációs osszilátort táplálnak, melynek rezonancia frekvenciája a galaktika kozmikus sugárzásának elektromágneses hullám frekvenciájának egész számú alharmónikusa. Az összegyűjtött villamos energia a váltakozó áramú nagy frekvenciás és nagy feszültségű transzformátoron ( TESLA transzformátoron) keresztül jut a második fokozatba, ahol a detektorból impulzusszerűen az ún. kozmikus beat szinkronjel szinkronizálja az egymás után következő fokozatok működését.

Második fokozat: HIDEGKATÓD CSŐ

Tartalmaz egy speciális hidegkatód csövet, melynek működése közben 1 Farad a kapacitása. A csövet betétgázzal és nedves gőzzel, alacsony vákuumon kell feltölteni, ettől elektrolitikus elektrokémiai katalizátorhatás jön létre. Speciális fémötvözetből készült anódhengerből, valamint V alakú fűtőszálra hasonlító iongyorsítóból (különböző töltésű ionokat egymásba gyorsítva kémiai reakciók jönnek létre 10-8 secundum alatt) és őket körülölelő speciális kondenzátorból áll. Működéskor koronakisülést hoz létre. Működés közben a relaxációs osszilátor, induktív - izotópikus ion generátor, elektron rezgésén keresztüli kozmikus energia átalakító, elektrokémiai reakciókat létrehozó eszköz. Az energiát a következő fokozatba juttatja, amely ugyanígy működik és kapcsolódik a további fokozathoz.

Összegzés:

A rezgések az első fokozatban a DETEKTORBAN és az áramkörében kezdődnek azáltal, hogy egy külső energiaforrással ingereljük. Miután az áramkör berezonál finoman ráhangoljuk a kozmikus elektromágneses sugárzás frekvenciájának alharmonikusára. Ettől erősödik az impulzusok amplitudója és egy bizonyos szint után a többlet energia átfolyik a következő fokozata a hideg katódcsövön keresztül, ami megakadályozza a visszaáramlást. Ezek az impulzusok hajtják ezt a fokozatot, mely alacsonyabb frekvencián rezeg, és amit újra megerősít a mindig jelen lévő kozmikus elektromágneses hullámokkal való harmonikus kapcsolat. A második fokozat hajtja a harmadikat és ehhez további fokozatok csatlakozhatnak az igény szerint. A megfelelő energiaszint elérése után speciális transzformátorok hozzák létre a megfelelő hullámformájú feszültséget a kimenőre kapcsolt terhelés számára. Forrás