* Mu, Lemúria, Atlantisz I.(?!)
** Sumer feljegyzések alapján - afrikai aranybányászat (régészeti leletek is)
*** Homo habilis, - erectus, - heidelbergensis és Neandervölgyi egy fejlődési sorba tartozik
(csimpánzból kiindulva):
állcsúcs hiánya, előreugró szemöldökcsont, széles orrnyílás, hátra csúcsosodó agykoponya.
A kisebb homloklebenyi rész miatt talán nem voltak olyan furfangosak, mint a mai ember, de emiatt egójuk is kisebb volt. Viszont a fejlett hátsó agykoponyarészben nagyobb lehetett a kisagy, ezért a mainál sokkal jobb mozgáskoordinációjuk lehetett, és több, szellemi világgal kapcsolatos érzékszervük is lehetett kifejlődve, telepatikus és mágikus képességeket adva. Mint Marlo Morgan:Vidd hírét az Igazaknak c. könyvében, amit az ausztrál bennszülöttek között töltött idő tapasztalatairól írt.

Ehhez képest idegen a mai ember felépítése, a neandervölgyi agytérfogatához képest visszalépésnek tűnik.

(Ha igazak a sumer feljegyzések, akkor a mai ember aranykereső bányamunkára lett "kifejlesztve" idegen, ENKI nevű tudós által. Legvalószinűbb, hogy itteni nőtől vett petesejt DNS-ét saját felesége petesejtjébe ültette, kivéve onnan felesége génjeit. Így érték el, hogy felesége mitokondriális DNS-e miatt nem lett szőrös az új lény. Az így kapott petesejtet saját maggal termékenyítve, felesége által kihordva lett a mai ember. Ez a legfrissebb génvizsgálatoknak is megfelel.)

mai 1400ccl (bal)  -  neandervölgyi 1700ccl (jobb)
(kép fönn, forrása:AMERICAN NEANDERTHAL  Latest evidence from the Western Hemisphere.htm
A cikkben visszacsapó reflexíjat találtak neandervölgyinél, tengervíz alá került kanyonban -angol)
 

**** Egy agyi keresztmetszet ábrája erősen emlékeztetett a Dunakanyar formájára a szentendrei szigettel együtt. A Börzsönyből Duna alatt is áthúzódó vulkanikus híd, ami a Pilisbe torkollik, analógnak tűnt a zárt agykoponyai részben lévő hipotalamuszból ki- és lenyúló hipofízissel. Emberben a hipofízis szabja meg egyéniségünket, ezen keresztül irányítja szellemiségünk a testünket, miként a sofőr kormánykerékkel az autót. Így már megértettem, miért volt ez királyi birtok, amit csak a Pálosokkal osztott meg a király. A gödöllői dombság iránya is megfelelt az agytörzs megfelelő helyének bordázottságával.A homloklebeny adta magát: lehet, hogy nem véletlenül hívják a magyarok tótnak (Thoth-nak, tudónak) az ott lakókat? Földanya lehúnyt szeme Szigetköz - Csallóköz. Morvamező lehet a másik szeme. Orra Ausztria felé néz, a belső szaglószerve Bakony területére esik. A Dráva környéke felel meg a szájüregnek (talán Eszék neve sem véletlen). A Bihar hegység és környéke a füllel lehet kapcsolatos. Erdélynek valószinűleg a kisagy felel meg, ami őrzi a már megtanult mozgásformákat... Viszont van egy kis probléma, itt bizony hegyes a koponya körvonal, nem olyan, mint a mostani emberé!  DE ha egybevetjük a homo habilis, -erectus, -heidelbergensis, neandervölgyi emberek koponyáival, már szembeötlő a hasonlóság: csapott áll, hátul csúcsos koponya. Talán mert magához hasonló gyermekeket teremt...(Továbbnézve, Földanya gerince a hegyvonulatok: Anatóliai hg. Ararát, Kaukázus, Elburz, ... Himalája, Alaszkáig; rekeszizma - Ural, medencéje - Tibet v. Tarim medence, lába Amerikában - É-Am-i Sziklás hg.: combcsont, K-és D.Am-i Andok: lábszár...)


***** Nagy Géza: Magyar Nemzetségek
                         "...Kézai, a Budai Krónika
és Sambucus-codex szerint harminczezer fegyveres
férfi a századosok nélkül, a 108 nemzetség
közül, tehát a Scythiából való második kiköltözéskor
mindegyik nemzetségből két ezer
(a Dubniczi Krónika szerint kétszázhárom ezer)
fegyveres férfi költözött ki. nem számítva a
családtagokat..."

Miért jöttek Álmos, Árpád seregei?
(Saját elmélet meglévő információkból)

  A szkíta-hun népek fénykorában sok helyen voltak szakrális központok. Itt gyógyítás és oktatás is folyt. A legfőbb központ a távol-keleti Ordoszban volt. Ez a hun népek közös kincse, minden nép oda küldte legtehetségesebbjeit tanulni. A közben fejlődő kínai birodalommal szaporodtak az összeütközések, amiért a hunok jobbnak látták azt máshová költöztetni. A kárpát-medencei Pilist (ami addig is szakrális hely volt) választották új, legfőbb oktatási központnak. Feltehetően Atilla idején történt a költöztetés.
  Birodalmának szétesése után a védelem nélkül itt maradt földművelő, most avarnak nevezett, szkíta népek nem tudták megvédeni a betörő rablók elől a központot, így vihettek el azok (emlékeim szerint kb)16 társzekérnyi aranykincset. Biztos nem a szegény földművelők farigcsálták, gyártották kevéske szabadidejükben ezeket a kegytárgyakat, hanem nagy valószinűséggel a legfőbb szakrális és oktatási központ tárgyai voltak ezek: oktatási segédeszközök, mágikus erőtárgyak, vizsgamunkák, gyógyulási hálaadományok ... stb, amik akár több ezer év alatt gyűltek össze.
 Tehát a szkíta-hun népek közös kincsét kellett visszaszerezni, a kincs és szakrális központ (és Földanya Arca) további védelmét biztosítani.
  Ennek vezetésével Álmost bízták meg, aki az e célból minden nemzettségből gyűlő csapatokat már Kárpátokon kívül állammá szervezte, és mikor elegen összegyűltek, megindította a beköltözést. Mivel sokféle szokású, esetleg vallású csapatok gyűltek össze, feltehetően - a legkisebb surlódás érdekében - a hasonló nyelvű, szokású csapatokat telepítette egymás mellé, így határozta meg a törzsek szállásterületét. Így kerültek célszerűen egy tömbbe, középre a most magyarnak nevezett nyelveket beszélők, a szélére az ettől eltérőbbek.
  Előbbieken kívül feladatuk lehetett a saját szokásaik, nyelvük megőrzése, a másokéi tisztelete mellett. Kb 500 évig így is ment, ezalatt megtanulták egymás meséit, dalait, szavait, táncait... Ezért ilyen gazdag a szó-, dal-, mesekincsünk, kultúránk.