| Pálosok : Turok Margit: Jelek nyomában |
Turok Margit: Jelek nyomában
Ilona 2006.12.30. 00:15
 A Pilis-hegység régi szakrális hagyományaink bölcsője
- Minden esztendőben legalább két alkalommal, Szent György és Szent Mihály névünnepének közelében végigjárom a Pilis, számomra kitüntetett helyeit. Többnyire a Dömös határában lévő Szentfa kápolnától indulok felfelé, a Vadálló kövek mellett végigsétálok a gerincen, majd a Prédikálószéktől át Dobogókőre. Egy kis pihenés után a Rám szakadékon keresztül ereszkedem le a főútra, hogy onnan autóbusszal térhessek haza Budapestre. A túra jelentős erőfeszítést igényel, de aki már otthon van a Pilisben, annak van ideje közben alaposan megfigyelni a környező tájat. A gyakorlott túrázó előbb-utóbb észreveszi, hogy nemcsak a modern ember kézjegyei találhatók itt meg (erdőgazdálkodás nyomai, építmények, utak stb.) hanem őseink is itt hagyták kéznyomukat. Számos helyen találunk olyan természetes képződményeket, amelyek csak távolról hatnak természetesnek, közelebbről bizony átalakítás nyomait fedezhetjük fel rajtuk. Így például, ha Pilisszentlászló határától felfelé haladunk a Bükköspatak és a Szőke forrás völgyén, számos kör alakú mélyedés teszi változatossá a terepet. Ezeket kívülről függőleges sziklafal határolja, de a függőleges fal kívül szabályosan lefaragott, tehát emberi kéz munkája, akárcsak a kör alaprajzú mélyedések aljára vezető egyetlen lépcsősor. Az �építmények� méretüket tekintve eltérnek egymástól, a legnagyobb kb. 15-20 m átmérőjű, a többi ennél kisebb, talán 10 m átmérőjű lehet. Felső peremük erősen lekopott, belsejük feltöltődött, így ma korántsem olyan mélyek, mint létrejöttük idején. Kialakításukra két feltételes magyarázatot adhatunk, vagy nemesfém lelőhelyek, ahol külszíni fejtéssel jutottak hozzá valamikor az ezüsthöz és az aranyhoz, vagy esetleg védelmi célt szolgáló építményekről van szó. Az Árpád kori és a középkori királyi székhely közelsége magyarázatot adhat az elsőre. Tudjuk ugyanis, hogy a középkor folyamán a pénzverés királyi privilégium volt és az udvarban történt, ezért a királyi székhelyeket általában a nemesfém-bányák közelében találjuk. Továbbá, az is ismeretes, hogy a Börzsönyben szintén vannak aranylelőhelyek, és az Árpádházi királyok idejéből maradt fenn az Esztergom kertváros határától nyugat felé húzódó, később feltárt, kb. 7 km hosszúságú aranybánya. Mivel Esztergom és Visegrád királyi székhelyekként ismertek, meg is elégedhetnénk a talányos építmények eredetére kapott magyarázattal. Ha viszont az erődítésekre vonatkozó feltételezésünkre is kielégítő magyarázatot keresünk, akkor összetettebb vizsgálódást kell végeznünk, több irányból is meg kell közelítenünk a kérdést. Meg kell vizsgálnunk a Pilisben talált elnevezéseket, segítségül kell hívnunk legendáink hagyományát, meg kell értenünk őseink gondolkodásmódját ahhoz, hogy a Pilisben hagyott táji jeleket megfelelő módon megfejthessük és értelmezzük. Ezen az úton indulunk el most, és csak remélhetjük, hogy sikerül fényt deríteni őseink és a Pilis kapcsolatának jelentőségére.
- Két fontos dologra kell még felhívnunk a figyelmet. Az egyik az a tény, miszerint az emberiség története két jól elkülöníthető szakaszra osztható: történelemre, vagyis látható (így hihető), és történelem előtti (láthatatlan, így hihetetlen) korszakra. Az, hogy valami láthatatlan még nem zárja ki a dolog létezését. A másik fontos tény, hogy az ember alapvető jellemzője a jelképzés, tehát minden tevékenységünkben jelbeszédet folytatunk, úgy is mondhatjuk: jelbeszéd az életünk. - Egy táj akkor kezd megelevenedni, ha észrevesszük a jelek közötti összefüggéseket. Az első ilyen felfedezés John Michell-től, a szakrális földrajz elindítójától származik, aki a hereford-i tájban fedezte fel a sok ezer évvel korábban ott élt ősök kezének nyomait. A Michell által felfedezett un. �egyenes ösvények�, az ember és a természet csodálatos együttműködésének eredményeként egy vonalba rendezik a sziklákat, hegyeket, templomokat, hogy a földsugárzások látható jeleiként funkcionáljanak. Mint tudjuk, az elnevezések is ilyen funkciót látnak el, és az elnevezési szokásokat a vándorló népek mindig magukkal vitték. Vagyis, ahol az un. �egyenes ösvények(utak)� keresztezik egymást, az olyan kitüntetett helynek tekinthető - mivel ott pozitív (jótékony) földsugárzás van jelen -, amit szentek vagy angyalok nevével is jeleztek. Így pl. a Michell által felfedezett ösvényeket sárkányvonalaknak, Hermész hálónak, vagy Szent György hálónak is nevezik. Kitüntetett pontjait tehát gyakran a szent és az arkangyal tiszteletére rendelt templom jelöli. De mi a helyzet nálunk? Ismerték e őseink ezt a gyakorlatot? Vajon felfedezhetjük e ennek a gyakorlatnak a nyomait a Pilisben?
Csillagmítoszi hagyományunk
- Nézzünk most a térképre. Magunk előtt látjuk a Dunakanyart , a Pilissel és a Visegrádi hegységgel. Engedjük szabadon, intuitív módon szárnyalni a képzeletünket. Mit látunk, láthatunk a domborzati rajzokon �túl�? Két forma könnyen a szemünkbe ötlik. Az egyik egy kakas, amelynek a fejét és nyakát Esztergom és környéke rajzolja ki a Dömös feletti kanyarulattal, farktollazata a másik, a szentendrei Duna szakasszal azonosítható, lábai pedig Piliscsaba, Pilisvörösvár illetve Pilisborosjenő irányában rajzolódnak ki. Közvetlenül Dobogókő alatt pedig ott találjuk a Kakas hegyet, keleti irányban a Madár-hegyet (Kakas és Madár azonos jelentésű). Mivel őseink tájékozódásának alapját a Nap és a csillagok adták, az elnevezések megfejtéséhez a zodiákus állatképeit kell segítségül hívnunk.
- Nézzük mi látható a fölénk boruló égbolton. A nekünk megfelelő helyen, a nyugati jelzőállat a halak, ennek keleti megfelelője a kakas (vagy madár). A Halak csillagkép a halált is megidézi, nemcsak a név rokon hangzásában (halak-halál), hanem azáltal is, hogy a kozmikus rendszerben éppen a Szűz csillagképpel együtt a haláltengelyt alkotja. A Pilisben is ott találjuk az erre utaló elnevezéseket, és éppen Dobogókő alatt: Zsiványsziklák, Hideg-lyukak, Simon halála, Ördög-lyuk barlang, Dömehalála, Piros rétek, Fagyoskatona., valamennyi a halált asszociálja az ember emlékezetébe. A Halak időszaka az éves időszámításban a termékenység előtti, tisztulati időt jelenti, amikor a talaj megtisztul az ősszel belehullott növényi és állati tetemektől, hogy megteremtse a feltételét az új életnek.
- A Kakas a Tejútnak azon pontját is megidézi, amely csillagrendszerünknek az egyetlen fix pontja: a Sarkcsillagot. Csillagrendszerünk e pont körül forog és ez éppen ott helyezkedik el a Kakas(Halak) lábainál, és ez az egyetlen olyan pont, ahonnan (a Nyilas csillagkép Jupiter csillaga felől) az életet teremtő kozmikus energia földi világunkba beáramolhat. Népmeséink kakaslábon forgó kastélyai is ezt idézik meg, de a Sarkcsillag népi elnevezése, a Bábamatulája is ezt őrzi. - A kakassal tehát a Nyilas, keleti jelzőállata a Ló is megidéződik a Pilisben. Ez pedig a teremtő energiával van kapcsolatban, így az élet indításával. Tehát arra kell következtetnünk, hogy az élethez szükséges energia földet érési helyének itt, a Halak(kakas) közelében kell lennie. A Nasa kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy földünk élőlény (a középkor folyamán is így tartották), amelynek a szívcsakrája a Kárpát medencében van, ahogyan erre a Dobogókő elnevezés is utal. A szív és az élet szoros összefüggése alapján megállapíthatjuk, hogy a keresett hely csak Dobogókő lehet. Megállapításunkat támasztják alá a Dobogókő környékén található elnevezések, úgy mint Szentlélek, Szentkereszt és magának a Dunának a közelsége is. A folyó (út) mindig a Tejutat jelképezi, mert a víz élet megújítójaként és életadóként egyaránt használatos jelkép. A Duna pedig, éppen Esztergomnál, a várhegy után mutat olyan alakzatot, ami a Tejút képét idézi meg. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy már Géza fejedelem választásában is szerepet játszott ez a szempont, hiszen gondolkodásmódja inkább köthető a kelti hagyományokhoz, mint a nyugatihoz.
- A Tejút népi elnevezéseit pedig Torockai Vigand Edétől ismerjük: Cigányok útja, Csörszárka, Égútja, Fejérárok, Fejérköz (e két elnevezést később még érintjük), Hajnalszakadék, Istenbarázdája, Istenútja, Jézusútja, Kerekudvar, Lelkek útja, Mönynyég, Országút, Részögember útja, Szent Mihály útja, Szómásút, Tündérút. A Pilisben számos hasonló tartalmú elnevezést találunk. - Ezek közül négyet emelünk most ki, a Leány-, és Legény barlangot, továbbá az Ajándék barlangot és a közelükben található Tündér szakadékot ill. barlangot, mert ezek egy csoportot alkotnak. A két első összefüggése, hétköznapi szinten nem szorul magyarázatra. A Tündér elnevezéssel való összefüggésük azonban mélyebb jelentésű. Egyik lehetséges jelentését a Tejút és a Hattyú csillagkép (Cygnus alfa és kszí elágazása) kapcsolata adja meg, mégpedig a népi nevén �Tündérek fordulójának� nevezett pont értelmezése. A hagyomány úgy tartja, hogy akit a tündérek megkerülnek, (érsd: az említett forduló mögé kerül az illető), azt elviszik, azaz nem térhet vissza többé (Ld. még: Halak-halál), vagyis eltávozik a Tündérek útján, vagy Hajnalszakadékán. A hajnal kezdete a tündérek eltávozásának is időpontja a hagyományban. A három első (Leány- és Legény barlang, Ajándék barlang) említett pilisi hely tehát nem kerülhetett máshová, mint a Tündér sziklák és a Tündér barlang elé. Emlékezzünk, népmeséink sárkánya is barlangból szokott kitekeredni.
- A Tejút egy másik értelmezéséhez Domonkos László közlése vezethet el bennünket, mely szerint a Duna régi neve Isztrosz (Istennő szobor, amit Tellóban találtak). Huszka József ezzel kapcsolatban két dologra hívja fel a figyelmünket: 1. ennek a Tellóban talált istennőnek az alakja azonos Istarral, a szerelem és háború mezopotámiai istennőjével; 2. az egyágú kereszt Asztérnak (Istar, ld. még: Asztar, Astar, Astart, Astarte, Astarta, Anat, Kübele, Száhmet, Basztet, Ízisz, Aszteria, Démétér, Aphrodite, Vénusz változatban) a jelvénye volt. Asztér a vadászat istene volt, ezért állatja a szarvas. A tellói istennő egy vázát is a tart kezében, amiből hármas hullámzásban kétfelé ömlik az élet vize. A Pilisben erre utaló elnevezéseket is találhatók: Háromforrás és Kétforrás. A bibliai Eszter név is kapcsolatba hozható az istennővel. Ezt a kapcsolatot egyébként mások is valószínűsítik, így Badiny Jós Ferenc is, aki azt is megállapítja, hogy Istar nevének jelentése isten(nő), ennek megfelelően Ister Gam (Esztergom) Istennő kapuja jelentésű. Ez az értelmezés elvezethet Boldogasszony és a magyar ábrázolásokban gyakori Köpenyes Madonna alakjához, ahogyan azt Falvay Károly is megállapítja. A víz és a termékenység összefüggése a szimbólumok szintjén általánosan ismert. Emese álma is a vízzel (termékenység) áll kapcsolatban. Mint ismert, méhéből fényes (Fényfolyam, de erről majd később) tisztavizű forrás fakad, amelyből nagy királyok támadnak majd. - Az elmondottak alapján azt mondhatjuk, hogy Esztergom az istennők városa, Istar-Vénusz és a Hold felügyelete alatt (Veszprém a királynők városa). Feltételezésünk további megerősítést nyerhet a következőkből is. A bukott angyalok egyikének szeretőjét Isztahárnak hívták. A hagyomány szerint az esztergomi szépasszonyok (Vénusz negatív arca) igen híresek voltak. Álljon itt egy idézet ennek igazolására: � Merthogy akkor háromnegyed részben idegenek lakták Esztergomot. A keleti kereskedés Görögországon át a Dunán vette végig útját, s legfontosabb telepe volt Esztergom. Télire ide húzódtak a kereskedő-hajók, minden nemzet lobogóit ott lehetett látni a sziget közti Duna-hasadékban, a part hosszában álltak a roppant lerakóhelyek, örökké élénk tömegtől körülvéve... De nemcsak drága kelmét, igazgyöngyöt lehetett találni Esztergomban: van annál még becsesebb portéka is, amitől azelőtt is, azóta is sok jó nagyúr lett koldussá. Ármányos portéka, amit megvenni veszedelmes, ingyen kapni még veszedelmesebb, elveszteni nagyon könnyű. A közéletben szépasszonynak hívják. Az esztergomi szép asszonyok országszerte híresek voltak. Ha az ember végigment az utcán, azt sem tudta, hová nézzen. Minden ablak rácsa mögül, minden nyitott boltajtóból új meg új meglepő szépség ragadta meg a szívét, itt egy szőke, ott egy barna; ez tűzszemű, amaz szelíd, ábrándozó; ez halavány, amaz csattanó piros; ez még bimbó, amaz már kifejlett rózsa; annyi különféle nemzet különfajú szépsége, nem csoda, ha nagyurainkat oly erővel vonzá Esztergom falai közé, hogy némelyik egyebet sem hozott onnan vissza a kardjánál. Nem hítták az esztergomi hölgyeket másképpen, mint az esztergomi százszorszépek.�
- A földi élet másik fontos forrása szellemi jellegű és - mint már korábban mondottuk - az Atyától származó tudást jelenti és a férfi princípiuma. Táltos királyunk Szent László jellemzékei közé soroltatik a víz (vízfakasztás) a szarvas (Váci székesegyház alapításának gondolata) és az angyal (Géza királlyá választásának előzménye). Dobogókő közelében, a Sárkányoldal szomszédságában találjuk (ld.: László és a Kun harca) Pilisszentlászlót, továbbá nevét viselő forrás és hegycsúcs is van a Pilisben. Eredetmondánk szarvasa ott szerepel a zodiákus jelzőállatainak sorában is, az őszi Holdházaknak (a földi élettevékenységet befolyásoló szerepkörben) jelzőállataként két helyen is: a Skorpióban és a Nyilasban. Ez utóbbiban a minőségi átváltozásra utal, ahogyan azt Bartók a Cantata profana c. nagyszerű művében megfogalmazza. (ld. még: lőporszaruk vadászjelenetei, szkíta aranykincsek, övveretek, tarsolylemezek stb.).
- A Pilis másik képének előhívása már nem ilyen egyszerű, az intuitív fantázián kívül földrajzi ismereteket is megkíván. Nézzük hát, de ezúttal ne hagyjuk figyelmen kívül a Duna túloldalát sem. Dömössel átellenben, a Prédikálószékkel éppen szemben, a Duna kanyarulata fölött emelkedő hegy neve Szent Mihály-hegy, amely a Duna kanyarulatát őrző angyalalak fejét formázza. Az angyal két szárnya a Visegrádi hegységből rajzolódik ki, a szárnycsúcsokon, Esztergom alatt Szentgyörgymező, Visegrád alatt pedig Szentgyörgypuszta helyneveket találunk.
- A keresztény ezoteria szerint az égi hierarchia csúcsán állnak az arkangyalok, ők sugározzák szét a teremtő erőt a világban, országok és nagyobb földrajzi területek felett őrködnek. Az ő szolgálatukra rendeltettek az angyalok, akik kisebb területekért és egy-egy emberért felelősek. Ebben a hierarchiában Szent Mihály földi megfelelője Szent György, a földi rossz erők legyőzője, a termékenység megindításáért, a szakrális földművelésért felelős angyal (Ennek okán van jelen a Szent Koronán is). Dömöstől nyugatra és keletre pedig ott sorjáznak azok a helynevek, amelyek a nyugati kereszténység aktív jelenlétét jelzik: Klastrompuszta, Préposthegy, kis- és nagy Pap-hegy stb. Itt volt a székhelye a pálosoknak (pilis-pálos) is, barlangjaikat és kolostoraikat ott találjuk a Pilisben. Névadójuk thébai Szent Pál, az anakhonéták (későbbi koptok) vezetője, egyik szentéjüket nemrég tárta fel Vörös Győző, mennyezetén a Szent Korona Krisztusának pontos másával. - A pálosok egyistenhite az ókereszténységben gyökerezik. A Fény-Atya-Fény-Anya-Fény-Krisztus hármasságát vallják, földi életüket a Nap járásához, a fény- és árnyék váltakozásának természeti ritmusához igazították, akárcsak őseink. Őseink ezért tisztelték a Napot, nem pedig azért, mert barbárok voltak. �A felföldi emberek tisztelték a Napot; az idősebbek még emlékeznek rá, hogy ennek az égitestnek nem volt szabad hátat fordítani.� - adja hírül Katona Imre. Ide kívánkozik a következő megjegyzés: a régi térképeket nem úgy tájolták, ahogyan azt mi megszoktuk. Éppen a Nap iránti tisztelet okán a déli irány volt fent. Később keletelték, míg a mi használatunkban lévő térképeken fent Észak van. Ha ennek ismeretében megfordítjuk a Kárpát medence térképét, a Kárpátok karéját nézve olyan formációt látunk magunk előtt, amely egy nyugat felé tartó napbárkára hasonlít. (bárka). Pálosok a palócok (pal®palos®palóc) és a Buda és Prága környékén élt bojok is, továbbá: �A Balkánra a gnosztikus eszméket valló paulikánusok vitték a tanokat, melyek a 9. századtól a bogumilok mozgalmában éltek tovább...� - ahogyan Kákosy Lászlótól megtudjuk. De páli dialektus volt az eredeti nyelve a �Hármaskosár� (Tripithaka) címet viselő buddhista szent iratok gyűjteményének is.
- A pálosok tehát ősi hitünket újították fel, s mint megannyi kis lángocska, vitték szét a világban. Különösen fontos lehet számunkra hitéletük forrása, Egyiptom. Egyiptom adhatja ugyanis a mai emberiség kezébe saját létének, történetének kulcsát. Izisz a világot fekvő nőhöz hasonlította, akinek a szíve Egyiptom. Középkori rajzok és metszetek gyakran ábrázolják fekvő nőként Európát, külön kihangsúlyozva annak méhét a Kárpát medencét. Mégpedig pontosan az előbb általunk elképzelt állásban. A Kárpát medencének mindkét funkciója elengedhetetlen feltétele a földi életnek. Itt tehát fontos dolgok történnek, a Kárpát medencében élő nép feladata a testi-lelki-szellemi egészség folyamatos megújítása és fenntartása. E nép jó királyának éppen ezért kétszer kell születnie - ahogyan őseink mondották - egyszer a fizikai anyától és apától, másodszor a szellemi Atyától a Hét szűzi bölcsesség által. Ez pedig már a megvalósítás útja. A beavatásé, vagy beavatódásé. Nézzük meg, hogyan szolgálta a Pilis ezt az utat. A rítusok
- Történetírásunk utolsó hiteles forrásának a Képes Krónikát kell tekintenünk, azért, mert - mint a címében foglaltatik - a képírás játssza benne az elsődleges szerepet. Az írás itt másodlagos, kiegészítő szerepet játszik, szimbolikus értelmével megtámogatja a képírási tartalmat. Ha megnézzük a Krónika királykoronázási és temetési ábrázolásait, azt látjuk, hogy minden esetben természeti környezet ad keretet az eseményhez. Ez ugye ellentmond annak, amit iskolai tanulmányaink során tanultunk, ti., hogy mindkét fontos esemény templombelsőben zajlott. Eleink gondolkodását ismerve nincsen ebben semmi ellentmondás. A templom - a fent és a lent megfeleltetése révén - Jézus testének szimbóluma, a hozzá (és rajta keresztül Istenhez) vezető út jelképe. A természeti környezetből a hegy, az ősi mítoszokból ismerten az isteni kinyilatkoztatás helye, vagy az istenek lakhelye, a földet és az eget összekötő köldökzsinór (ld. még: égigérő fa, zikkurat, piramis). - A Krónika képein a koronázás vagy temetés helyszínét hegyek karéjozzák, a királyok pedig kődobogón állnak néhány (két-három) udvari ember társaságában. Ne feledjük, minden esetben rituális (megszentelt) eseményről van szó, amely kizárta a nyilvánosságot. Krónikáink és gesztáink kétféle hagyományról tudósítanak ezekkel az eseményekkel kapcsolatosan. Ezek szerint - és ez egybecseng a kettős születés követelményével! - két koronázás és két temetés volt gyakorlatban. A fehér koronázás és temetés jelentette a szellemi szintű eseménysort, a rituális beavatást, míg a fekete a világit. Ezért a helyszínek is elkülönültek. A képírást olvasva: kődobogó ® Dobogókő, a koronázások konkrét helyszínét is megkapjuk. A rákmaradt krónikás szövegek arról is tudósítanak, hogy amikor a világi koronázás helyszínére Fehérvárra érkezett a királyi menet, már több nap óta úton voltak. A teljes útvonal leírása nem szerepel a szövegekben, néhány fogódzót azonban adhatnak a Pilis-béli elnevezések (a fentebb említett Fejér elnevezésű helyek), továbbá az ezekhez kapcsolódó (még fellelhető) legendák és mesék, de mindez kevés a pontos meghatározáshoz. Mint ahogy az egész Pilis-kérdéshez, úgy ehhez is szükségünk lenne a Fehérvár-probléma megoldására. De erről majd később szólunk.
- Úgy vélem, hogy a rituális menetnek mintegy meg kellett ismételnie a magyarság őseivel való misztikus találkozást és azt az utat, amit a Nap végigjár kozmikus útja során. Ezért a királyi menetnek érintenie kellett azokat a csomópontokat, amelyek a Nap égi állomásait jelképezték. Ezt végigjárva, immár megtisztultan vonulhatott a király arra a helyre, ahol először Istentől kapta meg a Szent Koronát (ld.: Szent László és Géza jelenete), majd innen a templomba, ahol nyilvánosan megismételték a koronázási aktust. Ezt azután a királydombi kardvágás, a birtokbavétel követte, amely egyben lezárta a ceremóniát. - A Nap égi állomásainak földi képi jelei a Pilisben a Vadálló-kövek a Prédikálószékkel, amely egyben egy földi energiarendszer csomópontjait is láthatóvá teszik. Mit jelent ez konkrétan? A teremtő energia megvalósulása a kiáradás, vagy szétsugárzás. Síkba vetítve ez a folyamat egy spirálist rajzol ki, melynek középpontjában az a hely (csomópont) található, ahol az energia földet ér. Csillagászati ismereteink igazolják, hogy élet csak az un. spirálgalakszisokban születhet és maradhat fenn. A Pilis esetében a következőről van szó. Amint már fentebb említettük, a központ Dobogókő, innen, spirális irányban terjed tovább, már a földi erőkkel egyesült energia a Börzsöny (Szent Mihály hegy), a zsámbéki medence, a Vértes-Bakony és a Gerecse irányába. Az energiakiáradás folyamata (radiesztéziás mérések alapján) nem folyamatos, hanem pulzáló, mindig az adott kozmikus körülményektől függően. Vagyis, a csomópontok egymást váltva aktivizálódnak, hullámzáshoz hasonló folyamatábrát rajzolnak ki, melynek vannak kiemelkedő és elhaló pontjai, de ettől még az energia ugyanaz marad. A régi ember éppen ennek az energiának a �befogására�, megtartására és jelzésére alakította át a természeti tárgyakat, építette a tájba halmait, templomait. Sőt településeit is ezek mentén igyekezett elrendezni, hogy életének feltételeit megteremtse. A Gerecse és a Pilis közötti települések neveinek szimbolikus elemzésével sorolta rendszerbe az ennek mentén települt falvakat Holdu N. István (Pilis®Tát®Nyerges®Lábatlan és Piszke®Süttő®Neszmély és Almás). A Börzsöny irányába kiáradó energia végigfut a Vadálló-kövek és a Prédikálószék rendszerén és egyenesen a Szent Mihály hegyet veszi célba.
- A leendő király útjának tehát fontos csomópontját kellett, hogy alkossa a Vadálló-kövek és a Prédikálószék rendszere. Ha Dömös felől - ahol királyi alapítású kolostor is állott - indulunk el, akkor első állomásunk a Szentfa-kápolna (Fa, Életfa). Innen egy mesterséges domb (tengerszint feletti magassága 100 m.) keskenyen lefutó gerincén visz felfelé az út, és amíg el nem érjük a tetőt, csak az égboltot látjuk. Az élmény olyan, mintha az égbe mennénk. A domb tetején is az éggel találkozunk. Ezután újabb, de már magasabb mesterséges domb következik és itt is csak az eget látjuk. A kettősség a külső és a belső elmélkedés útját jelzi. A domb tetejére érve kitárul a látvány, magunk körül látjuk a Árpád-várat, a Szakó-hegyet, a Rám-hegyet és a Magas-hegyet. A hegyek Isten közelségét, belső utunk fontos állomását jelölik. Innen már a Vadálló-kövek rendszere kezdődik és ezt a megváltozott légköri és útviszonyok is jelzik. A Vadálló-kövek természetes képződmények, amelyekre az ember ráépített egy működési réteget éppen a pulzáló erők megkötésére. (a sárkány megzabolázása). Az út a gerincen, mintegy tengelyen halad és olyan keskeny, hogy két ember nem fér el egymás mellett. A magas, szoborszerű �építmények� között haladva mindig azok az égitestek jönnek velünk szemben, amelyek éppen az égbolton láthatók: nappal a Nap, éjszaka a csillagok. Valóságos kozmikus élményt élhetett át a királyi menet minden tagja, melynek során a félelemmel együtt győzte le saját sötét oldalát. - A Vadálló-kövek rendszerében kitüntetett szerep jut az un. Atilla-fejnek, amely lezárja a kőszobrok sorát. A lenyugvó Nap irányába néz, de ahol a Nap nyugszik ott kel fel az Esthajnalcsillag (Vénusz) is, amely összekapcsolja a fényt és a sötétséget. Télen pedig az Orion látható abban az irányban. Az Orion az egyetlen csillagkép az égen, amely nyilazó emberalakhoz hasonlít. Baktay Ervintől pedig tudjuk, hogy a keleti népek ezt a csillagképet Nimruddal azonosítják. A király itt, Atilla vállán állva a csodaszarvas monda szerinti ősapánkkal találkozhatott. Múlt és jelen így találkozhatott össze, hogy a király számára a követendő példát megadja. Eközben a leendő király is egy magasabb minőségű szellemi szintre emelkedett.
- Ha elhagyjuk a kőszobrokat a táj békésebbé, szelídebbé válik. Ez már a Prédikálószék felé vezető út. A Prédikálószék beszédes elnevezés, a szent Igét idézi, az isteni kinyilatkoztatást. Mintha egyenesen Szent Mihály közvetítené azt, hiszen pont szemben állunk a nagy M betűt formáló hegycsúccsal. Talán ez volt a megtisztulás utolsó állomása, ahonnan már szelídebb útvonalon lehet átjutni Dobogókőre, a rituális koronázás helyszínére.
- A királyi menet ezután a világi aktus színhelyére vonult, Fehérvárra. És itt érkeztünk el a Pilis-kérdés legkényesebb pontjához. Hogy miért? Nos, amikor Fehérvárt emlegetünk, mindenki a mai Székesfehérvárra gondol. Székesfehérvár azonban nem feltétlenül azonos Fehérvárral, még akkor sem, ha úgy tanultuk. Mint ahogy a mai Buda sem azonos a pilisi Budával, mert ott is volt egy Buda. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a mai Székesfehérvár és Buda nem létezett. Éppen a felvázolt energia csomópontrendszer működése igazolja meglétüket, de aktivitásukat a pilisinél később kaphatták meg. De hol lehetett az a másik Fehérvár és másik Buda? A kérdés megválaszolása nem kis nehézségekbe ütközik, egyrészt nincsenek írásos dokumentumok (megsemmisültek, vagy megsemmisítették), másrészt a régészeti kutatás a mai Székesfehérvárt igyekszik igazolni, mint koronázó várost, székhelyként pedig Esztergomot, Visegrádot és a mai Budát. - Végezetül megpróbáljuk ezt a kérdést körbejárni. Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy mit kell értenünk vár alatt, mert ez szorosan összefügg a Fehérvár kérdéssel. A vár a mi felfogásunkban olyan építményt jelent, amelyet kőről-kőre emberek raktak össze arra a célra, hogy az értékek és az életük számára védelmet biztosítsanak. Ez a vár a gonosz szándékú ellenség feltételezésére épül, ezért erődvonalakkal körülvett, többnyire magaslaton emelt, messziről látható építmény. Ilyen várak veszik körül a Pilist: Esztergom, Visegrád, Buda, Székesfehérvár, Veszprém. Hangsúlyozom: körülveszik, mintegy védelmezik. Ezek a várak jelentik a kirakatot, csalogatják és félrevezetik az ellenséget, míg a valóban védelmet nyújtó erődítmény ezeken belül helyezkedik el. Ez utóbbi azonban más típusú �építmény�. Természetes képződmények alkotják ennek az építménynek az alapját, magját. A biztonságot nyújtó központi rész általában a környezet legmagasabb pontja. Ehhez csillagszerűen szétágazó, nyúlványszerű részek csatlakoznak. Ezek tetején két társzekérnyi szélességű utak lehetnek, őr- és figyelőhelyekkel. Míg az előbbi típusnál a bekerítéssel végleg megadásra késztethetik a bentlakókat, az utóbbi - a nyúlványok segítségével - állandó és folyamatos kapcsolatot biztosít a külvilággal. Sőt, az ellenség úgy jár-kel ezek között a magaslatok között, hogy valójában észre sem veszi, hogy mikor van már bent a várban és mikor kint. Ezt a típust nevezik fehér várnak, és ilyenek nyomaira bukkantak az amatőr Pilis kutatók is, és a fentebb említett Fejér elnevezések is erre a típusra utalhatnak. A felvázolt energia- pulzálás alapján ez azt jelenti, hogy a világi koronázó városnak is valahol itt kellett lennie a Pilisben vagy közvetlen közelében, legalábbis a középkor folyamán.
- Figyelemre méltó adalékkal ennek alátámasztására az a vita, amely a Fehérvár kérdés körül zajlik, és amit két fontos metszet értelmezésének eltérése váltott ki. Az egyik metszet ahogyan Németh Péter kutató 1958-as jelentéséből megtudjuk: �...a Nemzeti Múzeumban az ott őrzött XVII. századbeli korabeli metszet�, és ez a metszet �... Alba Regiát a Duna mellett ábrázolja...� Ez szerepel ugyanis a metszet magyarázó szövegében, tehát nem mocsár veszi körül a koronázó várost, hanem a Duna, a városnak egy kapuja van, ennek az elnevezése a felirat szerint Budai kapu (vagyis ezen keresztül Budára lehet jutni). A metszetet a Székesfehérvárt ásó régészek is tanulmányozták és megváltoztatva azt fel is használták az azonosítás során. Erre a szövegre a feltáró régészek semmiféle magyarázatot nem adtak, pedig a metszetet közölték.
- A másik metszet segítségével újabb információhoz juthatunk. Az Apponyi gyűjteménynek ezen a darabján Székesfehérvár hátterében egy másik település is látható, a szöveg szerint Vaczon, vagyis Vác. Erről sem írtak semmit a kutatók, olyannyira nem, hogy később a közölt példányokról el is tűnik a háttérben látható település. Hasonló sorsa jutott (mármint eltűnt a metszetek közölt példányairól) a királyi bazilika is. Egyetlen olyan metszetet találtak a kutatók, amelyen királyi bazilikának megfelelő méretű építmény van, ez pedig egy francia metszet 1535-ből. Ezen egy egyhajós, félköríves záródású, egyetlen nagy toronnyal rendelkező templom látható. A templom apszisának tájolása Dél-délnyugati, a ma is kutatott romtemplomé ezzel szemben Nyugat-északnyugati. (A metszetet egyébként 1933-ban közlik először nálunk, de az ásatásokat végzők egyszer sem hitelesítették ennek, az 1565-ben megjelent metszetnek az információit). Mint látjuk, Székesfehérvár királyi székhely volta nem kevésbé kétséges, mint a jelek megfejtésével megtalált Pilis béli Buda és Fehérvár léte.
- De a Madár/Angyal ma is ott áll a Kárpát medence nyugati határának közelében és ott állt akkor is, amikor elődeink itt letelepedtek., szárnyait oltalmazón terjeszti az eget a földdel összekötő Világhegy (�köldökzsinór�) a Pilis fölé. Üzenetét nekünk kell kibontanunk a múlt romjaiból, Kölcsey Ferenc intését szemünk előtt tartva, mely szerint:
"Minden nemzet, amely elmúlt
kora emlékezetét semmivé teszi,
vagy semmivé lenni hagyja,
saját nemzeti életét gyilkolja meg."
Turok Margit (Eredeti cikk itt .)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
